a termék elsőre tetszetős

ám gyanús csomagnak látszott. fogja a madár, nézegeti, csodálja a külcsínt. érdekes, érdekes, dupla csomagolás, zörög. a felső réteg nagyon kívánatos, formás, piros-sárga minta, gondoltam biztos ezen lehet összeírva mi minden van belül, tájul. óvatosan, merthogy utálom a cakkosan tépett dolgokat, érzéssel, bontogatni kezdtem. belekukucskáltam a kis átlátszó ablakon: piciszáraz csipszmegeszlekdarabkáknak látszottak közelről.

az első sokk ekkor ért. nem véletlenül volt két rétegű a csomagolás. kiáradt egy semmire sem hasonlító, furcsa, oltári büdös szag. így magyar orral azt mondnám ahhoz hasonlít, amikor bekeveredsz valami szupermarketbe az állateledeles polchoz, ahol macska-kutya tápok várják a szerencsétlen embereket, hogy fényesebb legyen a szőrük, vagy hogy állandóan éhesek legyenek a sok hülye étvágygerjesztőtől és vitamintól. az állatok.

bátran bontom tovább. persze már elment a kedvem az egésztől, de a mazochizmus működik, ugye. áttöröm az átlátszó csomagolást is. már már elviselhetetlen a szag, szinte érzem a hányásízt a számban, mármint utána, miután nagy flegmán beveszek egyet, pedig nem is látta senki... akkor minek csinálom?! :)

érzésre száraz, ízre kicsit hajaz a rohadt, megromlott halszagra. mármint elsőre, mert utóíze van, és középső is, de arra nem emlékszem mert akkor jött a hányinger. az utóízt csak a hányinger leküzdése után a MÁSODIK csipsz(ar) elfogyasztása után tudtam megfogalmazni.

jó. jóíze van. üde halíz, nagyon nagyon erős és édeskés felhangokkal. köszi.

tudósításunkat olvashatták a bangkoki crisp cutlefish piacról.

azt nem tudom, hogy a maradékkal mi lesz. van egy olyan vélemény is, hogy ez szárított hal, amit tésztával kifőzve jól befűszerezve kell elfogyasztani. nem úgy mint egy csipszet, mert úgy ehetetlen :D

de akkor miért crisp?